Hat klasszikus, illetve friss francia filmet mutat be június 23-tól kedd esténként a Budapesti Francia Intézet Francia tetőmozi című nyári filmvetítés-sorozata a Corvintetőn.

    A hat francia film a thriller műfaján keresztül mutatja, miért jó Alain Delonnal, Catherine Deneuve-vel vagy Mathieu Amalrickal együtt borzongani; a válogatásból három film először kerül magyar közönség elé.
    A sorozat René Clément Ragyogó napfény című filmjével indul, amelyben Alain Delont egyik legjobb alakításában láthatja a közönség. A színészlegenda egy másik, világsikerű filmjével is szerepel a programban: A medencéhez Romy Schneidert, egykori szerelmét kérte fel filmbeli partnerének.
    A 2014-es alkotások között szerepel André Téchiné legújabb filmje, amelyben Catherine Deneuve újabb nagyszerű szerepben tűnik fel, ezúttal anyatigrisként harcolva a szélhámosokkal teli világban. A borzongás fogalmát a kanadai Xavier Dolan Tom a farmon című pszichothrillerjében definiálja újra formabontó nyelvezetével és megdöbbentő történetével - áll a Francia Intézet közleményében.
    A Franciaországban tavaly bemutatott filmek közül kettőt is a többszörös César-díjas Mathieu Amalric neve fémjelez: az általa rendezett Kék szoba mellett a Tökéletes szerelmi bűntény című filmben is a főszerepet alakítja, ez utóbbiban a magyar közönség számára is jól ismert Karin Viard oldalán.
    A sorozat összes filmjét francia nyelven, angol felirattal vetítik hat héten át keddenként; a részletes program a www.franciaintezet.hu/category/budapest-hu/programok/mozi-programok/?lang=hu honlapon érhető el.

Egy 1900-ban épült, csegöldi csűrrel gazdagodik a Sóstói Múzeumfalu, ahol még az idén újraépítik az egykori népi gazdasági épületet.

    Kisgyörgy Tamás, a Nyíregyháza-Sóstógyógyfürdőn lévő intézmény közművelődési munkatársa kedden az MTI-nek elmondta: a négyzetes alakú, állványos, faragott oromdísszel ellátott csarnokcsűrt az egykori tulajdonos unokája, Kovács Emőke adta a skanzennek.
    A gerendákból álló építményt elbontották a szatmári településen és átszállították a múzeumfaluba, ahol pályázati támogatásból még az idei nyáron felépítik.
    Kisgyörgy Tamás megjegyezte, hogy a 18x14 méteres alapterületű csűrt a csűrdöngölő mulatság keretében avatják majd fel.

A kép illusztráció
    A csűr - nevezték pajtának is - valamikor fontos gazdasági épület volt, a falvakban és mezővárosokban a lakóépületek mögött helyezkedett el az udvarokban. Elnevezése a 15. századtól ismert, s a 18-19. században elterjedt létesítménye volt a mezőgazdasággal foglalkozóknak.
    A csűrben elsősorban a szálas gabonafélék kézi cséplése folyt, a sokszor csapadékos július-augusztusi hónapokban fedett helyen tudták végezni a szemkinyerést a kalászokból. A cséplőgépek megjelenése után változott az épület funkciója, tároló helyiség lett, takarmány tartottak, sok helyen felfűzött dohánylevelet szárítottak benne vagy ott helyezték el a szekereket, munkaeszközöket, de volt szénapadlás, sőt istálló is némelyikben.
    Az új csűr földjeinek szilárdítását, elsősorban Erdélyben, Székelyföldön tánccal keményítették meg, fiatalok nótaszóra, lassú, ütemes taposással járták be az építmény minden helyiségét. Így alakult ki az ismert tánc, a csűrdöngölő, amit ma is járnak a hagyományőrző néptánccsoportok tagjai.

Csongrád megyében Szegeden, Hódmezővásárhelyen, Makón, Szentesen és Mórahalmon kéttucatnyi helyszínen, változatos programokkal várják a látogatókat a múzeumok éjszakáján.

 Szegeden a Móra-múzeumban Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg című regényének varázslatos világát idézik meg a Bolygón innen, Földön túl című kiállításon. A tárlat interaktív módon, sok játékkal mutatja be a regényt: szerepelnek rajta azok az író kézjegyével ellátott grafikák, melyeket a közelmúltban vásárolt meg a múzeum, s látható az író kedvenc ruhadarabja, hosszú, kétsoros szövetkabátja is.
    Az esten ingyenes vezetéseken kalauzolják végig a látogatókat a Kultúrpalota időszaki kiállításain: a Hazatérnek... 1914-1918 című első világháborús és a Márffy János grafikusművész alkotásaiból rendezett Mesteri részletek című tárlaton. A Móra-múzeum előtti színpadon koncertek, és a közgyűjtemény kiállításaihoz kapcsolódó játékok, előadások szórakoztatják az egybegyűlteket.

Fotó: programturizmus
    A Kass Galériában és a Reök-palotában Aba-Novák Vilmos alkotásaiból nyílik kiállítás ezen az estén, a művész freskóit a Hősök Kapujánál Tóth Attila művészeti író mutatja be éjszakai tárlatvezetésen, és az érdeklődők láthatják a Dömötör-torony kápolnáját díszítő falfestményeit is.
    Hódmezővásárhelyen már pénteken koncertekkel, vásári forgataggal elkezdődik az esztendő legrövidebb éjszakájához kapcsolódó Hó(l)dfény fesztivál, amely egészen vasárnap estig tart. A Tornyai-múzeumban a játékos programok mellett szakmai tárlatvezetésen mutatják be az emberi alak ábrázolásának változásait Barcsay Jenő festményein, illetve a művész útkeresésének állomásait, emberi kapcsolatainak alakulását. Az Emlékpont programjai az első világháborúhoz kapcsolódnak, az Alföldi Galériában pedig Kósa Ferenc filmrendező fotográfiáit csodálhatják meg a látogatók.
    Szentesen a múzeum névadója, Koszta József festőművész újragondolt és felújított állandó kiállítására invitálják a vendégeket, és számos program kapcsolódik az egyszerre átkot és áldást jelentő vízhez.
    Makón a József Attila Múzeumban Felnevelő tájunk címmel a honismereti mozgalomról nyílik időszaki kiállítás, és bemutatnak két korábban lappangó, a Maros-parti városban készült Barcsay-festményt, melyeket a makói városháza raktárában találták meg.
    Mórahalmon, a Mini Hungary Parkban a honvédség egy technikai alakulata varázsol erre az éjszakára nappali világosságot. A Kárpát-medence legendás műemlékeinek kicsinyített másai mellett koncert, virágkiállítás és egy különleges borpárbaj is várja a homokháti kisvárosba érkezőket.

Koronázási szertartásjátékkal, szakrális komolyzenei koncerttel, történelmi felvonulással és néptáncfesztivállal várja a látogatókat augusztus 14-23. között a III. Székesfehérvári Királyi Napok.

    Brájer Éva, a város alpolgármestere a rendezvénysorozat hétfői budapesti sajtótájékoztatóján a programok közül a Koronázási Ünnepi Játékokat emelte ki, amely idén a 920 éve Székesfehérváron megkoronázott Könyves Kálmán uralkodását idézi meg koronázási szertartásjátékkal, öt méter magas királyi óriásbábok felvonulásával, a Fény utca falaira vetített, "mozgó képregénnyel", valamint középkori vásári forgataggal augusztus 15-17. között.

          A kép illusztráció   

Vargha Tamás honvédelmi államtitkár, a város országgyűlési képviselője emlékeztetett arra, hogy Szent István Székesfehérváron építette fel a középkori Európa egyik legnagyszerűbb templomát, amely ma már nem áll, "de a Koronázási Ünnepi Játékok során a közönség lelkében újra felépülhet".    Szikora János, a székesfehérvári Vörösmarty Színház igazgatója, a koronázási szertartásjáték rendezője hozzátette: a középkori Magyarország a földrész egyik vezető hatalma volt, ezt az ötszáz évet azonban nemcsak a világ felejtette el, hanem a magyarok tudatából is hiányzik.    A produkció ezért az Árpád-kor nagy királyainak koronázási szertartásai kapcsán nem pusztán a liturgiára koncentrál, hanem azokra az királyokra is, akik Európa egyik legjelentősebb országát hozták létre. Könyves Kálmán ezek közé az uralkodók közé tartozik, annak ellenére is, hogy személye kicsit háttérbe szorul a szent királyok mögött - jegyezte meg.
    Szikora János elmondása szerint az idei liturgikus királylegenda némileg különbözik az előző éviektől, mert Szent István és Szent László életéről keveset tudni, Kálmánéról azonban jóval többet, így kibontakozhat életének drámája: nagy uralkodói sikerei és "magánéletének csődje".
    A királylegendában több mint 200 résztvevő tűnik fel; Könyves Kálmánt Egyed Attila, két feleségét Tasnádi-Sáhy Noémi és Kerkay Rita, Álmos herceget Lábodi Ádám, a krónikást Blaskó Péter, a koronázó érseket pedig Mihályi Győző alakítja.
    Ifjabb Major István, az Alba Regia Szimfonikus Zenekar igazgatója az augusztus 18-i Musica Sacra-estről ejtett szót. Mint hangsúlyozta, komoly kihívás ekkora színpadon ilyen sok ember előtt szakrális zenét bemutatni.
    Puccinit operáiról ismerik, pedig felmenői négy generáción keresztül egyházi zenét komponáltak. Az est főműve, a Messa di Gloria három évvel korábban keletkezett, mint első operája, de az operai hangvétel átitatja ezt a művét is - szólt Puccini szakrális főművéről, melynek augusztusi előadását ifjabb Carlo Ponti vezényli, a két énekes szólista pedig Kálmándi Bariton és László Boldizsár lesz.
    A Fehérvári királyok menete augusztus 20-án tizenhárom darabos Árpád-házi óriásbáb-gyűjteménnyel, az Alba Regia Táncegyüttes őket kísérő kétszáz fiatal néptáncosával és Kárpát-medence legkiválóbb néptáncegyütteseivel idézi meg a koronázó város fénykorát. A zarándoklat után a határon túli táncegyüttesek a Táncra Magyar esten zenével és tánccal emlékeznek a múltra.
    A XX. Nemzetközi Néptáncfesztivál belvárosi táncszigetekkel, folkestekkel, izgalmas gasztronómiai utazásokkal, gyermekfoglalkozásokkal és fesztiválligettel zárja a Székesfehérvári Királyi Napokat augusztus 19-23. között.

Két budapesti és tizenegy vidéki helyszínen várják meghosszabbított nyitva tartással és különleges programokkal, többek között gyertyafényes tárlatvezetéssel, játékokkal és ismeretterjesztő tanórákkal az érdeklődőket a Forster Központ kezelésében lévő műemlékek június 20-án a Múzeumok éjszakája alkalmából.

    A fővárosban a Várnegyedben a Dísz téren található De la Motte-Beer-palotában arról tudhatnak meg többet az este 18 óra és éjfél között érkező látogatók a félóránként induló vezetések segítségével, hogyan élt a 18. században egy jómódú budai patikus és családja. A Forster Központ Táncsics Mihály utcai épületében pedig az Építészeti Múzeum itt berendezett látványraktárával lehet megismerkedni, a tárlat anyagában számos építészeti tervrajz, rajz, makett és festmény szerepel - közölte az intézmény az MTI-vel.
    Az edelényi Kastélyszigeten a L'Huillier-Coburg-kastélyban 23 óráig különböző ismeretterjesztő tanórákat tartanak rajz, zene, illemtan és "minden, ami barokk" témakörökben. Lehetőség lesz többek között megismerkedni Lieb Ferenc korabeli művész festési technikájával, a kézcsók, a bókolás, a meghajlás és a pukedlizés tudományának alapjaival, valamint tapasztalatokat szerezni a barokk konyhaművészet, utazási és öltözködési szokások terén is. Az estet kincskereső szójáték zárja.

    A füzérradványi Károlyi-kastély szervezésében az Aggteleki Nemzeti Park szakemberei nyújtanak betekintést a kastélypark éjszakai állatvilágába, emellett lesz gyertyafényes kastélybemutató, valamint az épület felújítás előtt álló szárnyába is indítanak túrát. Este 10 órától kezdődik a Bárczi Benő Emléktúra, továbbá gyerekprogramokat is szerveznek.
    A nádasdladányi Nádasdy-kastélyban éjfélig éjszakai tárlatvezetéseken lehet megismerni a történelmi épület 19. századi enteriőréit, az Ősök csarnokát, a könyvtárszobát, gróf Nádasdy Ferenc emlékszobáját, az érdeklődők láthatják Barabás Miklós gróf Nádasdy Ferencné, gróf Zichy Ilona című festményét, valamint Giacomo Francesco Cipper két művét, a Fiatal parasztpár zenészekkel és az Öreg házaspár ebédje című alkotást is.
    Szintén lesz gyertyafényes tárlatvezetés a péceli Ráday-kastélyban és a dégi Festetics-kastélyban, utóbbi megújuló történeti parkjában 18 órakor induló negyvenöt perces vezetett sétát is szervez a látogatóknak. Emellett nyitott kapukkal várja az érdeklődőket szombat este a fáji Fáy-kastély, a lovasberényi Cziráky-kastély, a majki Kamalduli Remeteség, Pécsett Jakováli Haszan pasa dzsámija és az Esterházy-kastély Tatán, valamint a siroki Barlangvár bejárására is indul vezetett túra.

Megújult helyszíneken, többek között Galyatetőn és a Mátraverebély–Szentkúti Nemzeti Kegyhely térségében várja közönségét idén a Muzsikál az erdő – Mátrai Művészeti Napok június 27. és július 5. között.

Szabó Lajos erdőmérnök, főszervező a fesztivál hétfői budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: az idén 12. alkalommal megrendezett ingyenes összművészeti programsorozaton olyan zenészek, illetve együttesek lépnek fel, mint a Muzsikás, Palya Bea, Szokolay Dongó Balázs, Pál István Szalonna, valamint a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara Ménesi Gergely vezényletével. Jelen lesz régi pártfogójuk, Jókai Anna, továbbá Agócs Gergely népzenész, népzenekutató és Turi Attila Ybl-díjas építész is.
    Szabó Lajos elmondása szerint a Muzsikál az erdő fő célja az erdő, a zene, a művészet erejével egy környezettudatosabb, fenntarthatóbb életmód felé fordítani az embereket.

Június 21-én, a zene ünnepén több mint 130 zenekar ad koncertet. Az 1982-ben Franciaországban civil kezdeményezésként indult, Magyarországon idén húszéves rendezvény fő helyszíne a Várkert Bazár, a szervezők szakmai partnere a Cseh Tamás Program.

 "A könnyűzene mellett a klasszikus muzsika és a dzsessz is szerepel a zene ünnepe idei magyarországi kínálatában. Budapesthez 13 vidéki helyszín csatlakozott, a rendezvények mindenütt ingyenesek. Több mint 130 előadó jelentkezett, hogy felléphessen a zene ünnepén" - mondta Jeges Zsolt, a hazai programsorozat főszervezője a hétfői budapesti sajtótájékoztatón.
    Bajnai Zsolt, az NKA Cseh Tamás Program ideiglenes kollégiumának vezetője beszámolt arról, hogy az első hang- és képfelvétel elkészítésére támogatást nyert 42 előadó közül 12-en fellépnek a zene ünnepén is.

Szamosi Szabolcs barokk piknikkel várja vendégeit a Régi Zenei Napokon.

A szakmát mesterkurzusokkal, a közönséget koncertekkel, historikus táncbemutatóval és barokk piknikkel várja a fertődi Esterházy-kastélyban június 27. és július 4. között tartandó Régi Zenei Napok - mondta az M1 aktuális csatorna hétfő reggeli műsorában Szamosi Szabolcs, a fesztivált rendező Filharmónia Magyarország igazgatója.

A fesztiválon idén olyan művészek és együttesek lépnek fel, illetve tartanak mesterkurzust, mint Malcolm Bilson, Barthold Kuijken, Erik Boosgraaf, Spányi Miklós, a Capella Savaria, valamint Vashegyi György és együttesei, az Orfeo Zenekar és a Purcell Kórus - mondta Szamosi Szabolcs.

A kép illusztráció

    A mesterkurzusokra több mint 15 országból érkeznek hallgatók, a résztvevők körülbelül fele-fele részben magyarok és külföldiek.  Esténként a kurzusvezető professzorok adnak kamarakoncerteket, a nyitó és záró hétvégén pedig nagyobb hazai historikus együttesek is fellépnek - részletezte.
    Szamosi Szabolcs kiemelte a barokk pikniket, amelyen korhű ruhában muzsikálnak barokk zenészek, lesz borkóstoló, barokk sütemények, korhű táncbemutató és gyerekprogramok is.
    Kitért arra is, hogy amióta a rendezvényt négy évvel ezelőtt a fertődi Esterházy-kastélyba helyezték át, Haydn zenéje és általában a klasszikus repertoár is jobban előtérbe került a barokk zene mellett.

Életének 86. évében elhunyt Bánszky Pál művészettörténész, néprajzkutató, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) Népművészeti Tagozatának rendes tagja.

    Az élő képzőművészeti folklór számos díjjal elismert kutatóját június 13-án, szombaton érte a halál.
    1929-ben született Bánszky Pál felsőfokú tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán folytatta, ahol 1966-ban magyar-történelem szakos középiskolai tanári, 1968-ban pedig művészettörténész diplomát szerzett.
    1958-tól a Népművelési Intézet vizuális művészeti osztályának főmunkatársaként dolgozott, később az intézet főosztályvezetője lett. 1978-tól a kecskeméti Katona József Múzeum tudományos munkatársa, 1983-1990 közt megyei múzeumigazgató, 1991-től pedig a kecskeméti Magyar Naiv Művészeti Múzeum igazgatója, innen vonult nyugalomba 1999-ben.

    Bánszky Pál elsősorban a kortárs magyar művészek kiállításainak megrendezése és az élő képzőművészeti hagyományok megismerése terén szerzett érdemeket.
    Tapasztalatait, kutatásainak eredményeit kiállításokon mutatta be, majd tanulmányokba, kötetekbe foglalta. Nagy szerepe volt a rábízott és általa felügyelt múzeumok állandó tárlatainak felfrissítésében, átrendezésében is, főként a Magyar Naiv Művészeti Múzeumban, melynek anyaga legközelebb állt kutatási területéhez.
    A kutató 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét, 2006-ban Csokonai Vitéz Mihály-díjjal ismerték el, emellett Életfa-díjjal (1999), Magyar Örökség Díjjal (2009), valamint Bocskai István-díjjal (2009) is kitüntették.
    Bánszky Pált a Magyar Művészeti Akadémia saját halottjának tekinti, temetéséről később történik intézkedés - áll az MTI közleményében.

A Miskolci Jégcsarnokban 2015. június 14-én bemutatták Giacomo Puccini Turandot című operáját a Bartók+ operafesztiválon, Miskolcon. 

MTI Fotó: Vajda János 

Oleg Kulko (elöl) Calaf és Maida Hundeling (középen) Turandot szerepében.