Tolnay Klári-emlékestet tartanak a Budapesti Ward Mária Iskolában vasárnap: a kétszeres Kossuth-díjas színésznő alakját hangban és képben is megidéző beszélgetést a Belvárosi Művészeti Napok keretében rendezik meg.

    A Congregatio Jesu (Angolkisasszonyok Szerzetesrend), az iskola és a Klárika 100 Alapítvány szervezésében megvalósuló emlékestet a Tolnay Klári Terem megnyitásának egy éves évfordulója alkalmából rendezik meg - olvasható az alapítvány MTI-hez eljuttatott közleményében.
    Az eseményen részt vesz Sunyovszky Sylvia színművész, a tavaly megrendezett Tolnay Klári Centenáriumi Emlékév háziasszonya, valamint Lőte Attila színművész. Az estet Góg Laura színháztörténész, Tolnay Klári-kutató, az emlékévet szervező Klárika 100 Alapítvány elnöke vezeti.
    Mint a közleményben áll, a beszélgetés alkalmával a közönség jobban megismerheti a sokoldalú, intellektuális művészt, Tolnay Klárit. Az eseményen rámutatnak a kollektív nézői emlékezet fontosságára a színpadi alkotóművészet területén és közös emlékeket idéznek fel. A "hely szellemének" megfelelően beszélgetnek etikáról, erkölcsről, hitről és hivatástudatról, érzékeltetve, hogy az individuális tevékenység, a művészi alkotómunka mellett mekkora jelentősége van az emberi kapcsolatoknak, a szellemi műhelyek nyújtotta biztonságnak, az őszinteségnek, következetességnek. fotó: nlcafe.hu

    "Tolnay Klári kétszeres Kossuth-díjas színésznő alakját idézzük tehát újra meg, a születésének 100. évfordulóját követő évben" - idézi a közlemény Maliga Enikő főszervezőt, a Congregatio Jesu irodavezetőjét és Góg Laurát.
    A Klárika 100 Alapítvány elnöke azt is hangsúlyozta, hogy különlegesen ihletett alkalom a szerzetesrenddel és az iskolával való együttműködés, a közös rendezvény, hiszen az eredetileg apácának készülő Tolnay Klárira az Angolkisasszonyok nyíregyházi iskolájában töltött középiskolai évek meghatározó hatást gyakoroltak értékrend, hit és hivatástudat tekintetében.
    Az est végén az emlékév keretében októberben a Vígszínházban rendezett színháztörténeti konferencián elhangzott tanulmányokból szerkesztett kötetet mutatja be Sirató Ildikó színháztörténész, kurátor, az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tárának vezetője.
    Az iskola felújított dísztermét 2014 októberében, Tolnay Klári születésének 100. esztendejében nevezték el a színésznőről.
    A Tolnay Klári Teremben hétfőn a Corvina Consort lemezbemutató koncertjére, kedden a Kobzart Trió fellépésére, szerdán régizenei hangversenyre várják a közönséget. Csütörtökön ünnepi hangversenyt tartanak a zene világnapján az intézmény zeneművészeti szakközépiskolai tagozata művész-tanárainak közreműködésével.
    A Tolnay Klári Terem eseményei illeszkednek a péntektől jövő vasárnapig tartó Belvárosi Művészeti Napok programsorozatába, amelynek keretében 10 nap alatt 30 helyszínen 70 esemény valósul meg.

Kiállítások, népművészeti kirakodóvásár és pásztorkutya-bemutató is színesíti a szombaton kezdődő kétnapos veszprémi Szent Mihály napi búcsút - tájékoztatta szerdán az MTI-t a város polgármesteri hivatalának kulturális csoportvezetője.

    Perlaki Claudia elmondta, hogy a hagyományőrzésen túl a program célja az, hogy megmutassa a mai Veszprém értékeit és érdekességeit a látogatóknak. A programsorozatot 2009 óta rendezik meg,
    A múlt ápolásának szép példája az idén nyolcvanesztendős Bakonyi Ház, az ország egyik legrégebbi tájháza, melynek megjelenése, berendezése elődeink mindennapjait őrzi. Szombaton délután tárlatvezetést tart a ház múltjáról és jelenéről Gy. Lovassy Klára, a veszprémi Laczkó Dezső Múzeum igazgatója - fejtette ki a kulturális csoportvezető.

fotó: veszpreminfo.hu

    Hozzátette: a Bódi Magdi, ahogy én látom című kiállítás a rendezvény mindkét napján ingyenesen látogatható a Szaléziánum Érseki Turisztikai Központban, délután kétóránként tárlatvezetéssel egybekötve.     Tihanytól Siracusáig - 100 éve született Pleidell János festőművész címmel nyílik emlékkiállítás szombaton délután a Szent Imre Piarista és Helyőrségi templomban.
    A Szent Mihály naphoz kötődő hagyományok elevenednek meg vasárnap a város barokk negyedében, ahol pásztortáncokat tanít Vastag Richárd, a népművészet ifjú mestere és táncosai, ezen kívül tanúi lehetnek az érdeklődők a pásztorok bejövetelének és megáldásának, valamint a pásztorkutya-bemutató és a birkaterelés is az ősi hagyományokat eleveníti fel.
    Az ünnepi szentmisét a Szent Mihály Bazilikában Nagy Károly apát, kanonok celebrálja.
    A Kabóca Bábszínház jóvoltából a gyerekek találkozhatnak Zöld Marcival, a körhintás betyárral és gólyalábas barátaival - sorolta a programokat a kulturális csoportvezető.
    Hozzátette: mindkét nap népművészeti kirakodóvásár várja a látogatókat a veszprémi várhoz vezető útvonalon.

A CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál több mint fesztivál, igazi zenei seregszemle, az itt bemutatkozó új alkotások, a fellépő fiatal hazai és külföldi művészek számára ugródeszkát jelent a jövőre nézve.

    Mint kifejtette, immár 24. alkalommal rendezik meg a fesztivált október 2-től 18-ig. Hozzátette: a rendezvény az új konstrukcióban, a Müpa és a BFTK együttműködésében jelentős szerepet tölt be, hiszen kiteljesedni látszik az a művészeti termék és érték, amelyet az elmúlt két és fél évtized felvezetett.
    "A fesztivál kiemelt szerzője Bartók Béla, a 20. század legnagyobb magyar zeneszerzője. Az ő gyűjtései és alkotásai olyan szerepet töltenek be a mai magyar zenei életben, amely a kortárs művészetekben is nyomon követhető" - fogalmazott Bán Teodóra.
    Megjegyezte, hogy a CAFe Budapest fesztiválon nemcsak Bartók művei hangzanak el, szellemiségének üzenete is van, munkássága számos fiatal magyar és külföldi kortárs zeneszerzőt ihletett meg.
    Bán Teodóra kiemelte, hogy a rendezvény keretében a Várkert Bazárban a mini kortárs zenei fesztiválon 35 kortárs zeneszerző 35 új műve mutatkozik be, a BMC Új Magyar Zenei Fórum zeneszerzőversenyének utolsó nagykoncertje pedig a Müpában lesz.

Életének 72. évében kedd este elhunyt Harangozó Teri énekesnő.

    Harangozó Teri az 1965-ös "Ki mit tud?" felfedezettje, a 70-es és 80-as évek ikonikus magyar énekesnője volt. Legismertebb dalai: Mindenkinek van egy álma, Minden ember boldog akar lenni, Minden nap, Sose fájjon a fejed, Azok a szép napok, A zápor, Szeretném bejárni a Földet.
    A család tudatta, hogy egy gyors lefolyású tüdőbetegség következtében hunyt el Harangozó Teri.
    "Gondoskodó szeretete, a végső napokig kitartó szórakoztató humora, gyönyörű hangja,
egyénisége hiányozni fog rokonainak, barátainak, közönségének" - áll a család közleményében.

Háromszáznál is több helyszín nyitja meg kapuit és több mint 650 programmal, sétákkal, tárlatvezetésekkel és máskor nem látható épületrészek bemutatójával várják a látogatókat a Kulturális örökség napjain, szeptember 19-én és 20-án.

 Földbe zárt kincseink címmel hirdette meg az idei örökség napjai felhívását a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási központ.
    A helyszínek közül 57 csak az örökségnapok idejére nyitja meg kapuit és összesen 250 szervező és csapata dolgozik önkéntesen a program megvalósításán - emelte ki Sárváry István, a Forster Központ igazgatója a rendezvényről tartott keddi sajtótájékoztatón Budapesten.
    Idén eddig 119 helyszín, séta és rendezvény kapcsolódik majd a 200 éve született Rómer Flórishoz, 41 a 150 éve született Róth Miksához és 50 helyszín idézi a két világháborút.

Árpád-kori időutazásra hívja a látogatókat szeptember 12-én, szombaton a Sóstói Múzeumfalu, ahol a honfoglalás időszakának izgalmas mindennapjait elevenítik fel.

    Kisgyörgy Tamás, a nyíregyháza-sóstógyógyfürdői intézmény közművelődési munkatársa az MTI-nek elmondta: a skanzen Árpád-kori részében, Nyires faluban a Keleti Gyepű és a Keleti Szövetség elnevezésű hagyományőrző csoportok idézik fel a honfoglalás idejének életét. Bemutatják az akkori viseleteket, a harci eszközöket, sőt a hajítófával történő vadfogást is. Az utóbbit, valamint a fegyvereket, íjakat, fokosokat, baltákat és szablyákat ki is próbálhatják majd az érdeklődők.
    A múzeumfaluban Árpád-kori szépség- és játéksarok is várja a látogatókat, ahol hajkarikát, hajfonatkorongot és fejpántot lehet készíteni, illetve régi játékokba kapcsolódhat be bárki.
    Természetesen a honfoglalás kori konyha kedvenc ételeit is megfőzik, megsütik, és ezeket kóstolójeggyel meg is ízlelhetik az ínyencek. Szabadtűzön sül majd kecske és disznó, főznek birkalevest, füstölt húsos köleskását, agyagban sütnek halat, kövön pedig lepénykenyeret. Desszertként különböző gyümölcsaszalványokat szolgálnak fel, csakúgy, mint a honfoglalás idején.

Fotó: muzeumfalu.hu
    Az érdeklődők a régi ételek receptjeit is megismerhetik, és tanácsokat kérhetnek az otthoni főzéshez, valamint a fűszerek kiválasztásához, használatához.
    Kisgyörgy Tamás kiemelte: Nőth Lenke és Konyári Sándor mesterszakácsok vezetésével a főzőcsapatok mintegy félezer adag ételt készítenek el a múzeumfaluban.
    A 10 és 17 óra közötti program kiegészül gyógynövényes bemutatóval is, mindenki megismerheti, milyen teákat, tinktúrákat, kenőcsöket és borogatásokat használtak a különböző kórok, sérülések gyógyítására a honfoglalás idején.
    A Nyires falu Árpád-kori létesítményeibe - amelyet régészek vezetésével, ásatási megfigyelések, történelmi források és kutatások alapján építettek újjá a nyíregyháza-sóstógyógyfürdői skanzenben 2014-ben - ezúttal szabadon be is léphetnek majd a látogatók és tájékozódhatnak a lakóházak és gazdasági épületek, illetve azok berendezési tárgyainak, eszközeinek valamikori használatáról.

Aranyfakanál főzőversenyt rendeznek Tápiószelén. 

A Tápiószelei Városnap keretein belül  idén is megrendezik szeptember 12-én az Aranyfakanál főzőversenyt, melyre a jelentkezőket még mindig várják a Simonffy Kálmán Művelődési ház dolgozói. Rendszeres nevezők a helyi klubok, mint a Kincsesláda Alapítvány, az Újtusnádi Baráti Társaság és még sokan mások!

Tápiószele Önkormányzata szervezésében a 2015-ben 50. házassági évfordulójukat ünneplő házaspárokat ünnepeljük.

Manapság nem sokan vannak már, akiknek megadatik aranylakodalmat ülni. Tápiószelén 2015. szeptember 11-én délután fél négykor kerül megrendezésre az ünnepélyes fogadalomtétel, melyre szeretettel várnak minden családtagot, és érdeklődőt. Tápiószele polgármestere, Kovács Ferenc köszönti a házaspárokat, majd rövid fogadalomtétel után koccintanak az egészségükre a jelenlévők. 

Fotó: gyorsovenyhaz.network.hu

50 évet eltölteni valakivel jóban és rosszban mindenképpen bámulatra és tiszteletre méltó. Nem csoda, ha számos költőt is megihletett. Íme Szeibert László verse:  

Aranylakodalom

Ötven éve kéz a kézben
vágyva örök boldog létre,
fiú s a lány szeretetben
lépett éltük ösvényére.

Útkezdete múlt emléke,
elrohanó pergő évek
sok-sok megélt boldog perce,
szívben őrzött örök képek.

Boldogságuk gyémánt kincse
gyermekeik fénylő szeme,
fáradt szívük éltetője
unokáik örömkönnye.

Vállukat az idő nyomja,
ősz hajukat szél borzolja,
lelkük lángja örökmécses,
legyen éltük boldog, s teljes!

Éljék meg még gyémánt fényét
házasságuk szent ünnepét,
mondjuk hát a köszöntőket,
s kívánjunk még sok-sok szépet!

Isten éltesse szüleinket...

A Tíz kicsi néger a legnépszerűbb Agatha Christie-krimi egy közvélemény-kutatás szerint.

    Az online felmérés alapján az először 1939-ben megjelent bűnügyi regény az olvasók 21 százalékának kedvence az írónő munkái közül. A második és harmadik helyet a Gyilkosság az Orient expresszen és Az Ackroyd-gyilkosság foglalja el a listán.

    Christie rajongóit az írónő születésének közelgő 125. évfordulója alkalmából kérték fel arra, hogy válasszák ki legkedvesebb regényüket az életműből. A brit krimikirálynő 1890. szeptember 15-én született és 85 évesen hunyt el.
    A Tíz kicsi néger tíz idegenről szól, akik egy szigeten ragadnak, majd miután rejtélyes körülmények között néhányan meghalnak, a többiek rájönnek, hogy valószínűleg egy gyilkos van közöttük. Ebben a regényben Christie két kedvenc nyomozó hőse - Miss Marple és Hercule Poirot - közül egyik sem szerepel, de a művet világszerte több mint százmillió példányban adták el, így bevonult minden idők legnépszerűbb regényei közé.
    A Christie hagyatékának gondozói által szervezett közvélemény-kutatásban, amelyben több mint 15 ezer válaszadó vett részt, 21 százalék szavazott a Tíz kicsi négerre. Az írónő unokája, Mathew Prichard szerint a krimi sikere a remekül bonyolított történetnek köszönhető, amely az első kiadás óta lenyűgözi és szórakoztatja a közönséget.
    A regényből, amely egyike volt Christie kedvenceinek is, az írónő 1943-ban színpadi változatot is készített, a BBC pedig éppen most forgat belőle háromrészes minisorozatot.
http://www.bbc.com/news/entertainment-arts-34114844